Paulo Coelho: A Piedra folyó partján ültem és sírtam

"Csupán attól, hogy van merszem értelmetlen dolgokat beszélni, eufórikus hangulatba kerültem. Úgy éreztem, hogy szabad vagyok, s végre nem kell senkinek magyarázatot adnom a viselkedésemre. És ez a szabadság az egekbe röpített - ahol egy Nagyobb Szeretet, amely mindent megbocsát, és soha nem haragszik, ha elfordulok tőle, visszafogadott."